2012. február 19., vasárnap

Godolatok a télről

                                                                        Mysty Kata :
                                                                  Gondolatok a télről


     
  Engedtessék meg
 a bölcselet,  hiszen
 hat évtizede viselem el a telet.
                                                                 
  Kórház a természet :
  ez a természete.Haszna van,
  de nem mihaszna...
  Óráját sose nézi, halad útján
  meg se kérdi , mit tegyen...
  Végzi dolgát rendesen. 
                                                 
 Laboráns, aki  analizál...
 ha kell, Emberért kiált.
 Röntgen nélkül is
 jól diagnosztizál.

Idegnyugtató  szanatórium : ahol a
lélek kap edzőtermeket; fehér liliomokkal benőtt
erdőnyi völgyben hólepel. Steril fehér abrosz
az élet  asztalán , testi- lelki épség a fogás.
               
Szenny , bűn , ártalom?  - azt feleli
- Jégbe fagy , s én altatom.
                                                         
 Uralja a csend honát, hord
 menyasszonyi koronát. Megveti
 a nyoszolyát. Csak a fagy kalapál.                    

 Nyugalma fegyelmez. Keménysége
 nem enged. Lelke tiszta,hófehér  ; 
 Szeretni ezért nem nehéz.



 Pihentet, meg is mozgat. Hidege
 melegséget hozhat.Szeretni
 megtaníthat a fagyos magány.