2017. szeptember 12., kedd

Mysty Kata : Fúzió

 Mysty Kata : Fúzió

Szülésben az erény...
Születésben a remény,
Áldásban " a kemény,"
Aratáshoz a Termés.





Gondban vagyok én, Nagyok!
Csak felnőni hagyjatok!
Csak Hazámban lakhatok,
Csak Hazámban van lakom!


Gondban vagyok én, Nagyok!
Futnak az idegen napok,
Ti mindig idegesek vagytok,
Futtok, aztán elrohantok!


Mysty Kata: Gondban vagyok

"Nem csoda az, hogy vagy? Honnan vagy? És honnan van minden, amit nem emberkéz alkotott? A porszem? a felhő?
a csillag? az árnyék, a víz s minden-minden!
De legkivált te magad honnan vagy?
Neked ez nem csoda…?”
Gárdonyi Géza
Myty Kata: Ujjlenyomat

Élek , s meglehet
Túlélem e napot,
Hagyom kézjegyem...
Ujjlenyomatom!

Az idő oly remek,
Egy kevés még esett,
Ismét felragyog

fenn az én Napom !

A fény is jàtszhat...

Ringat a hűs szél,
magába zárhat ,

De fel is rázhat....




Mysty Kata:
Veled a nyár

Veled a nyár felhőtlen kék,
Tavaszt támaszt fel, és ébredést,
Egy ősz-ízű bús vétkezést...
Téli éjt szülő, lágy szeretést.

Veled a kék ki nem fakul,
A szó íze selyem, nem avul...
Tisztul, vidul szemnek fénye,
s marad töretlen ép a lélek.
 



KÉK MADÁR: Mysty Kata : Egy mosolyban

KÉK MADÁR: Mysty Kata : Egy mosolyban

Mysty Kata : Egy mosolyban





                                                                                                                                                                          Mysty Kata:

Zsi-hez szólón... /A videó szerkesztője: ErzsébetdrDranitz/



Ha látnád, hogy folynak a könnyek!

A mosoly annyit ad, mint a könnyek!

Benne rejtve van a Te, meg az Én...

Ettől lesz olyan, de olyan nehéz!

Mert hisz bölcsőjük a szenvedély,

Isten nélkül csak - szenvedés...

Olyan, mint a rész, meg az egész!

Egymás nélkül minden elvész.

- Mindent a mindennel mérj!

A "köszönöm" most oly kevés....

De úgy kell, mert csak ettől élsz!

 Mosolyból meríts, -Te is, Remény!